2014. július 13., vasárnap

Végre pirított gomba


Volt egy-két nyár, amikor iszonyat mennyiségű gomba volt, most meg már hosszú ideje üres kosárral jövünk haza. Pedig igyekszünk jókor menni, eső után, stb., és persze olyan helyekre, ahol már rengeteg vargányát meg rókagombát találtunk. De nem volt mostanában szerencsénk. Most megint felkerekedtünk, hogy hát az nem lehet, hogy ne legyen gomba, állandóan esik, trópusi meleg van, de az elején megint úgy tűnt, hogy üres rántotta lesz reggelire. Aztán pár darabkát csak találtunk. Igaz, a kétórás gombagyűjtő körútból hét lett, mert átalakítottuk magunkat kirándulókká, végül is fantasztikus idő volt hozzá, kellemesen hűvöskés, kicsi széllel, sok nappal. Annyi gombát azért nem találtunk, hogy egy komplett reggelihez, akarom mondani korai vacsorához elég legyen, de legalább már volt valami. Pár rókagomba, aranytinóruk, egy icipici vargánya, egy kis csokor laska.
Itt a teljes zsákmány, még gombavizsgálat előtt:



DT még a felét kidobta, de azért két embernek pont elég volt a maradék.

A recept sok szót nem ér. Pici zsíron egy serpenyőben pár perc alatt megpirítottuk a felszeletelt gombát, szigorúan só nélkül, hogy tényleg piruljon, ne főjön. Dobtunk mellé egy-két ág friss oregánót is. Amikor már ilyen szép lett, akkor egy kis só meg bors, és kész is. Isteni. A mostanában nálunk annyira divatos félig nyers cukkinis lecsóval ettük, meg persze sajttal és pirítóssal, mennyei volt.

Napi cukinak meg két fáradt eb, vasárnap csak ide feküdtek, meg oda. Főleg a jó hűvös tornácon.


De azért persze volt egy kis napozás is:


Aztán folytatás a tornácon, helycseréve és a világ legcukibb pocakjával.


1 megjegyzés:

Domci írta...

cukik a cukik