Empanada

Empanadas de carne (húsos tészta) sütőben

Az empanada argentin nemzeti eledel, ráadásul Évi kedvence. Ezt írja róla a dolgozatában: "Az Empanada (ejtsd: Émpánádá) bár andalúz eredetű, és először Dél-Argentínában honosult meg, az egész országban elterjedt, és az egyik legtipikusabb, legtöbbet fogyasztott étellé vált. Az empanada alapja egy élesztő nélküli tésztaféle, melyet kinyújtanak, majd kerek formára vágnak. A tölteléket (lehet húsos-olivás, kukoricás, sonkás-sajtos, spenótos-fetás stb.) a közepére helyezik, a tésztát ráhajtják, majd egy különleges módszerrel „bezárják”. Az argentin empanada, más dél-amerikai rokonaival ellentétben, nem olajban, hanem sütőben készül. A végeredmény praktikus és ízletes. Bárhová magával viheti az ember, arról nem is beszélve, hogy a nyári 40 fok feletti napokban, hidegen is fogyasztható."

Rákerestem az interneten, mert nagyon megkívántam aznap éjjel, amikor a Évi dolgozatát olvastam, és három különböző helyen találtam meg:

1. Kiskegyed Konyhája 

2. Argentinaklub

3. Hotdog

Mind a három recept egy kicsit különbözött egymástól, ezért elküldtem Évinek, aki a következőket fűzte a receptekhez: "Amúgy az emapanadahoz mi nem használunk marhazsírt. A töltelékben meg nincs mazsola meg újhagyma, hanem főtt tojás és olajbogyó, és ami nagyon fontos - és egy recept sem írja - az az, hogy a töltelékhez egy kis sűrített paradicsomot is kell keverni. Az íze is jobb lesz, de ami a legfontosabb NEM SZÁRAD ki..."

Hát így kezdtem neki.

Mindent elolvastam, minden tanácsot tanulmányoztam, és hozzáláttam az én verziómhoz.

Hozzávalók a töltelékhez:

- 25 dkg darált hús (csirke)

- 1 fej hagyma

- 2 gerezd fokhagyma

- 5 dl húsleves (mélyhűtőből)

- kicsi erős paprika

- 1 kávéskanál piros paprika

- só, bors

- 1 főtt tojás

- kb. 1 dl házi paradicsomlé

- mazsola, olajbogyó nem került bele, mert azt Toma nem eszi meg. Újhagyma sem került bele, mert az nem volt itthon

Egy serpenyőben elkezdtem melegíteni a húslevest, beleszórtam az apróra vágott hagymát és fokhagymát, majd beletettem a darált húst. Nem akartam pirítani, mert mostanában nem kedvencem a pirított darált húst, inkább a lében kevergettem, hogy feloldódjon és kicsit krémesebbé váljon. Hozzáadtam a paradicsomlét is, és addig főztem, amíg a húsleves teljesen elfőtt, a paradicsomlé pedig jól besűrűsödött. Sóztam, borsoztam, beleszórtam a piros paprikákat, és amikor elkészült és kihűlt, műanyag dobozban félretettem egy éjszakára a hűtőben, mert azt olvastam, hogy sokkal könnyebb elkészíteni az empanadast, ha a tészta és a töltelék is hideg.

Teljesen véletlen, hogy volt a mélyhűtőben húslevesem, mert nemrégiben kétszer is ezt főztem vendégeim kérésére, és a második alkalommal már nem bírtam mindet megenni, eltettem a mélyhűtőbe. Ha ez nem lett volna, azt írja az egyik recept, hogy sós vizet is lehet használni, de az szerintem nem annyira jó, mert ha az elfő, nem marad utána olyan kocsonyás sűrű anyag, ami összetartja a tölteléket. Ha nem lett volna húslevesem, akkor azt hiszem, húsleveskockával próbálkoztam volna.

Másnap nekiláttam a tésztának is.

Hozzávalók:

- 25 dkg finomliszt

- fél kiskanál só

- 5 dkg olvasztott zsír (sertés)

- 1 dl hideg víz

- fél tojás, mert az egyik receptben azt írták, hogy a tészták tetejét meg kell kenni tojással, és ennek a felét tettem a tésztába. Azt, hogy tojást lehet tenni a tésztába, csak az egyik receptben írják, szóval úgy gondoltam, hogy nem tilos, de nem kötelező.

A lisztet elkevertem a sóval, hozzáadtam az olvasztott zsírt, a fél tojást, és robotgéppel (dagasztó karral) összegyúrtam. Hozzáadtam a vizet is, és amikor összeállt, kézzel még kicsit gyömöszöltem, mert olyan jó állaga volt a tésztának. Betettem a hűtőbe 2-3 órára.

Amikor minden hozzávaló jól lehűlt, megfőztem egy tojást és villával összetörtem, majd a hideg töltelékbe kevertem. Nagyon sajnáltam, hogy mazsolát, újhagymát és olajbogyót nem tehettem bele, de így is jó. A tésztát 3 mm vékonyra nyújtottam, és egy 8,5 cm széles szájú pohárral köröket szaggattam. Amikor minden tészta elfogyott, akkor ezeket a köröket egyenként még sodrófával tovább nyújtottam, hogy kicsit nagyobbak legyenek, de ezt csak azért csináltam, mert szeretem bonyolítani az életemet, meg mert nem volt 12-15 cm átmérőjű köröm, vagy csak kisebb, vagy csak nagyobb.

A tésztaköröket szépen kitettem egymás mellé a pultra, a tölteléket pedig igazságosan elosztottam rajtuk. Egy tálkában vizet készítettem oda, bevizeztem az ujjamat és minden kör szélét megnedvesítettem, hogy jobban ragadjanak. Félbehajtottam, jól lenyomkodtam a széleket, a levegőt igyekeztem kinyomni belőle, majd a tenyerembe fektettem a félholdakat, és a tészták szélét megcsavartam, hogy tökéletesen záródjanak. Végül minden empanadát lekentem a tojással, és 200 fokon 20 percig sütöttem, míg szép piros nem lett (utolsó 5 percben légkeveréssel). Minden recept kevesebb sütési időt ír, tehát valószínűleg ennél melegebb sütőben kell sütni.

Jó tanácsok mindenhonnan, vagyis amit egy kiváló empanadához tudni kell:

- A tölteléket egy nappal korábban készítsük el, hogy jó hideg legyen a töltéskor.

- A receptekből úgy vettem észre, hogy ahány dkg darált húsból készül a töltelék, annyi dkg lisztből készül a tészta, így - azt hiszem - nem lesz maradék semmiből.

- 1 kg tésztából 50 empanadát kapunk (25 dkg-ból pedig 18 és felet kaptam).

- Ha sütőben sütjük, kétszer annyi zsír kell a tésztába, mint amikor olajban sütjük.

- Egy kicsi paradicsomlé fontos a töltelékbe, hogy ne száradjon ki.

Egyelőre ennyi, mert a harmadik receptet most nem tudom megnyitni semmiképpen. 

Nagyon-nagyon finom lett! A tészta is és a töltelék is tökéletes, és tényleg nagyon kellett a paradicsomlé a töltelékbe, köszönöm Évinek a tanácsait! Ezért a kajáért Isten áldja az argentinokat! :-)