2011. november 16., szerda

Zsömlesütés új módszerrel


Majdnem tökéletes külsejű zsömléket sütöttem ezzel a nekem új, tepsivel-letakarós módszerrel, amit a Mamus süt, főz, öltöget blogban találtam. Már sokszor olvastam, hogy letakarva sütve a kenyeret sokkal ropogósabb lesz a héja, és mivel én mindig zsemléket sütök (a fiam azt jobban szereti), magamtól nem jöttem rá, hogyan lehetne megoldani a zsömlék letakarását. Szerintem fantasztikus ötlet! Most próbáltam negyedszerre, és most már tényleg majdnem tökéletes lett, ezért beírom ide, hogy legközelebb emlékezzek rá, mit is akarok változtatni, hogy tényleg hibátlan legyen.


Az az egy biztos, hogy így letakarva sokkal nagyobbra kelnek meg a zsömlék, volt olyan próbálkozásom is, ahol majdnem kifolyt a kenyértészta a tepsiből, teljesen összenőttek, beterítették az egész tepsit, így gyönyörű szögletes minikenyérkéket kaptam végül, mert a sütés után a széleknél könnyen szétválaszthatók maradtak.

Saját kenyértészta receptemet használtam, ami aktuális kedvem szerint mindig változik:

- 50 dkg liszt
- 3 dl víz
- 1 evőkanál só
- 1 kávéskanál cukor
- 2 dkg élesztő (vagy kevesebb, nem mértem)

Nem kötelező, de most még ezeket is tettem bele:

- 1 evőkanál búzasikér (amit ugye Csincsilla is mindig szokott tenni a kenyértésztáiba, csak elfelejti beírni!)
- 2 evőkanál házi joghurt (ötletszerűen)
- 2 evőkanál teljes kiőrlésű rozsliszt

Nem tettem bele, de előfordult már ez is:

- lehetne még: maradék krumplipüré, joghurtból lecsöpögtetett savó, magok, különböző lisztek

A tésztát dagasztókarú robotgéppel szép simára dagasztottam, hagytam duplájára kelni, aztán nem gyúrtam át, hanem jó vizes kézzel rögtön  9 db zsömlét szaggattam belőle. Sütőpapírral borított ún. gáztepsire rendeztem őket (ez az a tepsi, amit adnak a sütőkhöz), meleg vízzel megkentem bőven, és ráborítottam a másik ugyanilyen méretű tepsit, hogy légmentesen zárja. Betettem a hideg sütőbe kelni egy fél órára, aztán a fölső tepsit spriccelővel alaposan bevizeztem, hogy csöpögjön róla a víz, visszaborítottam a zsömlés tepsikre és 175 fokon 30 perc alatt megsütöttem.


A sütő második polcán sütöttem (a legalsó az 1-es!), és így 30 perc alatt az alja gyönyörű piros lett, de fölül még fehér maradt. Ekkor visszatoltam a legfölső polcra 10 percre, hogy a teteje is szépen megpiruljon. Legközelebb a 3. polcon fogom a zsömléket sütni ezen a hőfokon.

Amikor megsült, kivettem a sütőből és forrón megspricceltem őket hideg vízzel, hogy megrepedezzen. Rácsra tettem kihűlni.

18 megjegyzés:

Bianka írta...

Szépek lettek

csincsilla írta...

tényleg nagyon cukik, és jó módszernek tűnik ez a letakarás.
de hogy pontosítsak, sikért csak akkor dobálok a kelt tésztába, ha
- van otthon (általában van)
- van kedvem
- a tésztának legalább a fele teljes kiőrlésű
és ha olyanom van, de ritkán van olyanom, akkor teszek bele egy kanál citromlevet. mert az is használ, ámbár lassan én fogok tőled tanácsokat kérni, ha így haladsz:)

Andi írta...

Jól van Csincsilla, sikerült megint megvédened magad! :-)

martinelli írta...

De jól néz ki!!!!

Andi írta...

Jaj, nagyon köszönöm! De nem az én érdemem, hanem Mamusé! :-)

babette írta...

Nagyon szépek. Én még szoktam sütőzacskóban is sütni...általában 6 db fér el egy zacskóban...

Andi írta...

Fú, Babette, ez is nagyon jó ötlet! De akkor nyilván többféle méretű sütőzacskó van, mert az enyémbe nem hiszem, hogy 6 db belefér. Mindenképpen ki fogom próbálni!!! Köszi! Van esetleg valami trükk (vizezés, lyukasztás, kelesztés, stb.)?

Bea írta...

Hű Andi, megint túlszárnyaltad magadat. :) Most úgy bevágnék egy finom, házizsömlés-téliszalámis-uborkás szendvicset. Így este 10 körül :)

Andi írta...

Bea, képzeld, Toma be is vágott egyet! :-)

Andi írta...

Babette! Megnéztem a blogodat, és nem találom benne a sütőzacskós zsemlét, és aztán próbáltam kommentelni nálad, hogy lécci írd majd le, de nem sikerült! :-( Ha visszanézel ide, akkor innen üzenném... Köszi! :-)

babette írta...

Nem tettem fel a blogra ezt a receptet, mert még nem volt róla érdemi fotó.:)))

Az 5 db-os sütőzacskót szoktam használni. Az a standard méret...35x43 cm-es. A tepsibe terítem a zacskót, és szépen belepakolom a zsemléket. Kicsit aláhajtom a zacskó végét, nem kötöm el...Így kelesztem duplájára. Nem kell kiszurkálni, csak a zsemlék alját belisztezni mielőtt a zacskóba pakolod és sütés előtt vizet permetezni a zacskó belső tetejére.És csak aláhajtani a zacskót. Ugyan úgy sütni, mint a tepsis módszerrel. Rövidebb idő alatt megsül. Igaz a zacskó szélnél, ami odaér az egy kicsit jobban megpirosodik.És a teteje hozzá szokott érni a zacskóhoz. Azt tapasztaltam, ha már másodszor használom a zacskót, akkor KEMÉNYEBB A ZSÁK ÉS NEM LAPUL RÁ A TÉSZTÁRA. HA ÚJ ZSÁKOT HASZNÁLOK, AKKOR FÚJOK BELE LEVEGŐT. Mikor hogy sikerül. A zsák minőségétől is függ...

Andi írta...

Babette, nagyon köszönöm! Mindent értek! :-)

Gyönyörűek a kenyereitek, és a piták, nagyon ügyesek vagytok!

babette írta...

Szívesen Andi! Meghoztad a kedvem, lehet, hogy honap sütök egy zsömit és posztolom. Ha a blogot követed, akkor sem tudsz írni kommentet?

Andi írta...

Megpróbálom Babette! :-)

Vicuska írta...

Mindig tanul az ember valami újat! Ezt a módszert letesztelem én is! bár az a sütőzacskós is érdekes, felvértezem vele magam a kínai diszkontban :)

Andi írta...

Még én se próbáltam ki a sütőzacskósat, pedig Babette annyira rendes volt, hogy már másnap megsütötte és feltette a blogjába. Csak nem volt azóta időm zsömlét sütni sajnos.

Unknown írta...

Ilyen kellemes meglepetést!!! Szervusz, én vagyok a Mamus! Nem blogozok már egy ideje, azt gondoltam, nem nagyon érdekel senkit sem, miket sütök, főzök, elvégre nincs semmi extra köztük. Hogy őszinte legyek, hirtelen már eszembe sem jutott, mi is a blogom pontos neve. Ezért beütöttem a keresőbe az elejét, és a felajánlott oldalak között megláttam, hogy hivatkozás van tőled rá.Kíváncsiságból megnéztem, és látom, hogy bevált nálatok is a két tepsis zsemlesütés. Nagyon örülök az elégedettségeteknek! Azt hiszem, újra kedvet kaptam a blogozáshoz. :)))) Sok sikert neked, és a látogatóidnak is a konyhában továbbra is!

Andi írta...

Mamus, örülök, hogy örülsz! És folytasd a blogolást!