Folyamatosan keresem a megoldást a rántással kapcsolatos problémámra, így aztán próbáltam már habarással és sűrítéssel készült főzelékeket, leveseket, de egyik sem volt az igazi. Most - úgy érzem - megtaláltam a nekem legjobban megfelelő készítési módot a Morzsáló blogon.
Hozzávalók:
- 80 dkg burgonya (unokabátyámé természetesen)
- 1 fej vöröshagyma
- só
- 3 babérlevél
- 1 evőkanál piros paprika
- 2 dl tejföl
- 1 evőkanál liszt
A hagymát felkockáztam, kicsi olajon üvegesre dinszteltem. Megszórtam piros paprikával, beletettem a karikára vágott krumplit és felöntöttem annyi vízzel, hogy éppen ellepje. Sóztam, beletettem még 3 db babérlevelet. Fedő alatt takaréklángon főztem, amíg a krumpli megpuhult, majd behabartam. A habarás úgy készült, hogy 2 dl tejfölben kézi habverővel csomómentesre kevertem a lisztet.
Majdnem tökéletes lett, annyit rontottam csak el, hogy a fedőt azért résnyire nyitva hagytam, mert különben fröcskölt a forrásban lévő lé, így aztán egy kicsit elfőztem a levét, kevés lett a főzelék "szaftja". Amúgy tökéletes lett ízre is, és nagyon gyorsan elkészült, ráadásul nem kellett rántásos edényt mosogatni.
10 megjegyzés:
anyukám tökéletes krumplifőzit csinált, és szerintem a tiéd is pont úgy néz ki. a legfontosabb benne, hogy a krumplit KARIKÁRA kell vágni. mert más az íze a kockának:)
Igen, én is így vagyok vele! Az eredetiben kockára volt vágva a krumpli, de azt én sem tudtam volna elképzelni.
Érdekes, nálam a krumplifőzelék (otthoni emlék) mindig kockára vágott. Egyszer próbáld ki a sajtos krumplifőzeléket is.
Ugyanúgy működik mint amit leírtál, de egy kis vajon dinsztelem a hagymát és nem teszek bele pirospaprikát. Viszont pár karika házi kolbászt kell, hogy tegyek bele, mert az ember különben nem eszi meg. Amikor meg kész, a tányérba füstölt sajtot teszünk a tetejére. (András ecetet is szokott, de ő mindent erdélyiesen enne...)
Hú de jó ötlet, ki fogom próbálni! Köszi Zsuzsi!
Igen,igen,igen! Karikára kell vágni a krumplifőzelékben a krumplit. :) Nekem is úgy az igazi. Én is habarással készítem és még egy pici ecettel savanyítom.
Ja: és MINDIG karikára vágott sült virslivel esszük.
Mi is a problémád a rántással?
Hm. Kicsit le vagyok maradva, úgy látom. És mindeközben meg elmegy mellettem az élet. Legalábbis a közöskonyhakert- bejelentkezek, akkor a blogger hozza a frissítést. A könyvjelzőim mappa már olyan hosszú, hogy nem bírom lekövetni.
akkor részletezhetnéd nekem a rántás problémád, sok rafinéria van a tarsolyomba, csak nincs erőm bloggolni róla.
Ja, én vagyok béna, mert nem lehet követni a blogot, ezért nincs a blogger frissítésemben. Mindeközben szita az agyam, már nem emlékszem, mit is akartam megnézni, mikor van kis időm.
Kedves szerkesztő kartácsnők!
Ezügyben lehet valamit tenni?
Szia Fernel, de jó, hogy itt jársz!
Az a bajom a rántással, hogy vagy túl sok lesz, vagy túl kevés, és ráadásul mivel vizet kell hozzáadni pluszban, a kaja ízét megváltoztatja, általában sótlan lesz rántásozás után. Ha meg utánsózok, akkor sós. Szóval mindig valamit szerencsétlenkedek vele, igaz, azért, mert ritkán készítek főzeléket (a fiam nem eszi szívesen), így aztán nincs gyakorlatom, meg nincs kikísérletezett mennyiség.
Feliratkozni nem tudom hogy lehet, sajnos nem értek hozzá. De biztosan lehet valahogy, mert van már 33 követőnk A blogspot-nál a blogszerkesztőben van erre lehetőség, az biztos, itt a felületen sajnos nem tudom.
Csincsilla remélem megválaszolja neked ezt a problémát, ő az informatikus alkat közöttünk... :-)
Megjegyzés küldése