Epres-csokis klafuti

Imádom a klafutit. Pár perc alatt össze lehet dobni, nem kell hozzá semmi extra alapanyag, csak olyasmi, ami azért általában van otthon, és annyira, de annyira finom, nem nagyon szokott ránk száradni. Most a nagy tavaszi fagyasztókievés keretében epres készült. Isteni lett, szokás szerint. Hogy ne unjam magamat, most a szokott kerek piteforma helyett néhány kis formában, meg egy nagyobb szögletesben sütöttem.

Klafutik eddig nálunk:
- mascarponés szilvás
- barackos
- mákos

- almás
- szilvás
- cseresznyés és cseresznyés

Egyelőre ennyi, de lesz még más is!

Hozzávalók most:
- 3 nagy tojás
- csipet só
- 4 evőkanál barna cukor
- 1 teáskanál vaníliakivonat
- 2 evőkanál teljes kiőrlésű rozsliszt
- 4 evőkanál finomliszt
- fél csomag sütőpor
- 2 evőkanál tejföl
- 4 evőkanál joghurt
- 3-4 dl sűrű tej
- némi vaj
- kb. fél kiló eper
- szűk fél csésze csokicsepp (fehér csoki még jobb lett volna, de csak ét volt)

Az egész tojásokat habosra kevertem a csipet sóval, cukorral és a vaníliakivonattal. Hozzáadtam a tejfölt és a joghurtot. Belekevertem a kétféle lisztet, a sütőport meg a csokicseppjeimet. Most még hozzáadtam a tejet, és egyneműsítettem. Sűrű palacsintatésztát kell kapnunk.
Kikentem öt kis szufléformát vajjal, meg egy kis szögletes sütőtepsit. Igazságosan szétosztottam közöttük a felengedett epret, és rákanalaztam a híg tésztát. Mehettek is a 200 fokra előmelegített sütőbe, kb. 20 perc alatt készültek el. Szépen felemelkedtek, aztán amíg hűltek, kicsit összeomlottak, de ez az ízükön nem rontott:)

Napi cuki, főleg CM-imádóknak. Mint látszik, Zsuzsika is ezen lóg egész nap, remélem, okosodik tőle! (Az én édes kicsi cicámat viszont egyáltalán nem érdekli, sajnos, pedig lenne mit tanulnia.)