2010. október 29., péntek

Mézes-rozmaringos csirke, körtével, Piszkétől


Semmi különös, de nagyon finom, szinte nulla befektetéssel. Annyira részletesen le van írva az elkészítése Piszkénél, hogy én nem is bajlódnék vele. Juharszirupom nem volt, ezért összekevertem egy tálban egy evőkanálnyi mézet, némi szezámolajjal, pár csepp mustárral és szójaszósszal, és azzal kenegettem a csirkémet, meg persze a körtéket is.
A körtéket külön, kivajazott tálban sütöttem meg, a barnára pirult vaj ízével még izgibb volt az összeállítás.


És a szép őszi ebéd (nálunk ugyan vacsora) mellé néhány szép őszi kép a múlt hétvégi kirándulásról:

Zazika, szerelme tárgyával:
Itt meg sikerült mind a három imposztort egy képre terelni:

4 megjegyzés:

Andi írta...

Jaj de szép helyen voltattok! Hol? Annyira sajnálom, hogy én olyan sok főzést terveztem múlt hétvégére, szép őszies idő volt!

A csirke gyönyörű és a körte, az meg fantasztikus! Kicsit szüneteltetem hamarosan a kísérletezést, akkor kiheveri a gyerek az új kajákat és utána én is kipróbálom ezt!

csincsilla írta...

nagyon egzotikus helyen, a Normafánál:)fogalmam sincs, épp hol van az a másik másfél millió budapesti, aki szintén ezt a programot választotta aznap, nyilván ez volt az egyetlen pillanat, amikor nem sűrű tömeg közepén álltunk:)

Bianka írta...

Gyönyörű

Bea írta...

Szeretem a hús-gyümölcs párosítást. Ez a különleges keverék, amivel kenegetted a körtét és a husit felkeltette az érdeklődésemet. Finom, őszi ebéd lehet. :)

Cukik a négylábúak, látszik, hogy szeretnek a szabadban kóborolni és hogy mennyire össze vannak nőve.