2010. július 6., kedd

Mascarponés gyümölcsös kosárkák


Még a nagy karácsonyi marcipán- és csokibeszerzéseim során vettem ezeket a kis formákat a békási csokiboltban. Fillérekért. Nem nagyon kicsik, olyan jó emberes adag, 12 cm körül lehet az átmérőjük. Azóta várnak a sorukra:)

Valami gyümölcsöset akartam, meg gyorsat, nem volt kedvem sokáig molyolni a konyhában. A tészta a szokásos pitetészta, most épp teljes kiőrlésű tönkölyliszttel, a töltelék mascarpone, tetejére meg jöhet bármilyen savanykás gyümölcs.Csendes nyári délutáni kávéhoz ideális:)

Hozzávalók a tésztához:
- 20 dkg vaj
- 24 dkg liszt (nekem most fele finomliszt volt, fele teljes kiőrlésű tönkölyliszt)
- csipet só
- 1 kanál cukor

A szokott módon elkészítettem a pitetésztát, az aprítógépben összemorzsoltam a fagyos, kockára vágott vajat a liszttel, sóval, cukorral. Deszkára borítottam, gyors kézzel összegyúrtam. Ha ilyen sok vaj van a tésztában, akkor hideg vizet már nem is kell hozzáadni, nagyon szépen összeáll.
Hagytam öt percig pihenni. Közben előkészítettem a formákat, a nagy fodros szélű pitetálat meg három kicsi formát. A kicsiket alaposan kivajaztam, mert ugyan elég vajas a tészta, de jobb a békesség.
A tésztát lisztezett deszkán kinyújtottam, 2-3 mm vastagra, és kibéleltem vele a formákat. Eléggé ragadt és szakadt, de megoldható volt a feladat. Mehettek is a hűtőbe, néhány órácskára.

Hozzávalók a feltéthez:
- némi savanykás lekvár
- kb. 40 dkg mascarpone
- gyümölcs
- (barna)cukor, ízlés szerint

A tésztákat 200 fokra előmelegített forró sütőben némi sütőpapír és sütőbab segítségével félig megsütöttem. Langyosra hűtöttem őket. Az aljukat megkentem somlekvárral, arra rákentem a mascarponét. Megszórtam némi barnacukorral. Megpakoltam a magozott, összevágott gyümölcsökkel, főként sárgabarackkal, de volt egy kis meggy is, megint megszórtam barnacukorral, és már mehettek is vissza a forró sütőbe, olyan jó 10-15 percig, amíg el nem kezdett pirulni a tetejük.

Tényleg meg kell várni, hogy teljesen kihűljenek, még langyosan is szeletelhetetlen. Másnap a kicsi formákból is könnyen ki lehetett borítani őket.

Gyönyörű, bújós, édes talált cicalányunk (vagy fiúnk?) gazdira talált, reméljük, hosszú és boldog jövő áll előttük.


A szép képet Imi csinálta.

3 megjegyzés:

Bianka írta...

nagyon-nagyon guszta és a cica valami tünemény

Andi írta...

Na és ebből mikor kapunk kóstolót? Annyira nagyon finomnak hangzik!!!

Sajnálom, hogy lecsúsztam a cirmiről.

Bea írta...

Az a "ne-merj-a-tányéromhoz-közelíteni" nézés az utolsó képen! Haláli. :) Mindent elmond a tekintete.

Sajnos nekem nincs ilyen kosárkám, ezért egyelőre csak nézem ezt a szépséget, amit csináltál. Finom nyári édesség lehet a gyümölcsökkel.