2010. május 10., hétfő

Falafel golyók


Sok helyen láttam már falafelreceptet, egyik érdekesebb, mint a másik, és még véletlenül se egyformák. Nekem most a régen kinyomtatott receptjeim között akadt a kezembe, és a tegnapi tortillához - mondjuk ablakpucolás helyett - elkészítettem első kísérletként Stahl receptjét. Egyrészt azért választottam ezt a verziót, mert nincs benne hagyma és fokhagyma, ami biztos vagyok benne, hogy nem tenne rosszat neki, de a vasárnapi ebédünk tele volt ezekkel a fűszerekkel, másrészt az tetszett meg benne, hogy az egyik hozzávaló az őrölt kömény volt, amit Boritól kaptam névnapi ajándékba.


A falafel melegen nekem nagyon ízlett, többféleképpen is kóstoltam: először is önmagában, de úgy kicsit száraz volt, aztán mártogatókkal és salátákkal együtt tortillába tekerve. Ilyen módon elkészítve teljesen levett a lábamról: egyszerűen isteni volt!


Harmadik verzióként ilyen kis vendégváró falatkának elkészítve, snidlinges-kapros joghurttal leöntve, hát ez is mennyei! Talán hogy valóban vendégváró falatkaként tudjon funkcionálni, a fetás paradicsom alá még el kellett volna helyezni egy tányérként funkcionáló valami fajta péksütit: pirított pitát vagy tortillát, falatnyi pirított kenyeret, vagy egyéb péksütit. Egész biztosan sikere lenne.

Így készítettem: sós vízben megfőztem egy marék bulgurt, teljesen elfőztem a levét. A csicseriborsót kiszedegettem az üvegből, minden szemet összetörtem villával Ezután a bulgurhoz öntöttem, ízesítettem késhegynyi őrölt köménnyel, cayenne borssal, sóval és szárított petrezselyemmel. Csöpögtettem bele pár csepp citromlét, hozzáütöttem egy tojást és nagyon alaposan összekevertem a masszát egy villával. Mível még így se lett olyan állagú, amiből könnyen golyókat lehetett volna formázni, adtam hozzá 2-3 evőkanál zsemlemorzsát. Ezután kicsi gombócokat formáztam és bő olajban pirosra sütöttem őket.


Érdemes tanulmányozni a Bohóckonyha falafelreceptjét is, mert az is nagyon jól hangzik! Én ki fogom próbálni az üvegben maradt csicseriborsómból.

7 megjegyzés:

mazsolla írta...

nekem a falafelről mindig az átmulatott éjszakák jutnak eszembe, mert sokszor eszem hazafelé menet falafellel töltött pitát vagy tortillát.éppen amelyikkel először összefutok...egyébként asszem szeretem, olyasmi mint a fasírt, nem?

Andi írta...

Állítólag vegetáriánus fasírt a leánykori neve. Én még sosem ettem. Ezek szerint te is szereted?

mazsolla írta...

igen, sokkal jobban esik (abban az állapotban), mint a hús. de amúgy is finom, mondjuk én mindenevő vagyok :)

csincsilla írta...

imádom a falafelt, de ahányszor csináltam, mindig cafatokra oszlott a forró olajban, fogalmam sincs, hogy miért. mondjuk, bulgur sosem volt benne, az biztos. nagyon ügyes vagy! én száműztem a szódabikarbóna meg a kukoricadara mellé.

Andi írta...

Nekem is szétesett volna, ha nem teszek bele zsemlemorzsát. Legközelebb kipróbálom Daniét, az annyira homogén anyagnak néz ki.

Bea írta...

Azt nem írtad, hogy a gyermeknek hogy ízlett? :)

A receptet olvasva rádöbbentem, hogy még sok bepótolnivalóm van, csicseriborsót sem ettem még soha.

Andi írta...

Toma meg se kóstolta :-/