2010. április 7., szerda

Berni brownie-ja

Néhány hete váci barátnőmnél, Berninél és férjénél töltöttünk egy délutánt. Brownie-val vártak minket, amit természetesen Berni sütött. Ha jól emlékszem valami olyasmit mondott, hogy előző este 10 óra körül állt neki. Egyébként is nagyon finom volt a süti, de emiatt még finomabbnak találtam.

Tesóm gyorsan le is fotózta én meg elkértem a receptjét, miközben három szeletet magamba tömtem.


Berni el is küldte nekem e-mailben, ezért bemásolom ide:

"Hozzávalók:
- 375 g étcsokoládé (én sárga papíros Szerencsit szoktam venni)
- 375 g vaj
- 6 db tojás
- 50 dkg kristálycukor
- 1 teáskanál vaníliáscukor
- pici só
- 225 g liszt
- 300 g aszalt meggy "

A meggyhez megjegyzésképpen azt írta, hogy amikor mentünk, nem volt neki otthon, ezért rögtönzött és 3-4 evőkanál szederlekvárt kevert a tésztába. A lekvárról még a későbbiekben szó lesz.


"Elkészítés:
A csokit a vajjal lábasban felolvasztom. A 6 tojást habosra keverem a cukorral és a vaníliáscukorral. A keveréket összeöntöm az olvadt vajas-csokis masszával. Pici sót teszek bele (fél csipet) és belekeverem a lisztet, csomómentes állapotig. Ezután hozzáadom az aszalt meggyet vagy a lekvárt. Kivajazott, lisztezett tepsibe öntöm. A sütőben kb. 30 percig szoktam sütni. Akkor van készen, ha beleszúrom a villát és olyan "szivacsos" állaga lesz."

Vagyis Andi "kedvence", a tűpróba fejezi be a sütési folyamatot. :)

Berni tepsi helyett őzgerinc sütőformában készítette a brownie-t így nem klasszikus lapos tégla alakja lett szeletelés után, hanem szép vékony szeletek.

Anyukája által készített házi szederlekvárt kínált mellé.


A lekvárról el kell, hogy mondjam, hogy isteni! Tökéletes ízű és állagú volt. Abszolút nem zavart a sok mag benne, nem úgy mint Berni férjének, Karesznak a kollégáját. Remélem nem lesz baj abból, hogy leírom azt a kis történetet amit elmeséltek.

Szóval úgy történt, hogy Berni sütött egy mákos sütit Karesz kollégájának. A mákos sütihez pikáns lekvár illik, így kettévágta és megkente ezzel a bizonyos szederlekvárral. A süti célbaért, a kolléga megkóstolta majd szemrehányóan mondta Karesznak, hogy nincs rendesen megdarálva benne a mák... Ezután fel lett világosítva, hogy amit érez, az bizony a szedermag.


A házi készítésű ribizlilekvárt is megkóstolhattuk, de egyhangúan megszavaztuk, hogy a szeder finomabb. Így nincs más hátra, mint idén befőzni azt is. Várom Bernitől a receptjét, de most éppen Prágában pihennek vagy járják a várost. Remélem nekik is legalább annyira tetszik, mint nekem és helyettem is esznek egy igazi knédlit.

2 megjegyzés:

Andi írta...

Tűűűpróóóbaaa? :-)

Nagyon jól néz ki!

csincsilla írta...

nem kispályás ez a süti, összesen 70 dkg csoki és vaj, hát túl rossz nem lehet:) ki kéne ezt is próbálni:)