2010. január 27., szerda

Gyümölcskenyerek

Még a múlt héten sütöttem, mert ebben a hidegben állandóan kell valami házisüti, a reggelimhez, meg a délutáni kávémhoz. Ha meteorológiai előrejelzésnek tekinthető a folyamatos hájpárna-növelési ingerem, akkor kb. májusban lesz egy kicsit jobb idő. Addig pedig enni kell, keményen, nehogy megfagyjunk.
A fagyasztó megint tele volt tojásfehérjével, ilyen-olyan dobozkákban és zacskókban, és persze fogalmam sem volt a darabszámról (mert amikor elteszem, nem írom rá, mert elfelejthetetlen, de aztán persze minden kihullik az fejemből). Általában F. Nagy Angélának az egyik püspökkenyerével szoktam elpusztítani őket (mármint a tojásfehérjéket), de most túl sok volt, meg tényleg fogalmam sem volt a darabszámról.
Kicsit kotorásztam a neten, és elég gyorsan belebotlottam Évának ebbe a remek receptjébe. Rengeteg tojásfehérjét elnyel, meg minden más maradék egyebet is:) És nem kell hozzá tudni, hogy hány fehérjét is találtam.

Hozzávalók:
- 1 bögre tojásfehérje
- 1 bögre porcukor (felet tettem bele)
- 1 bögre liszt
- fél kávéscsésze olaj (helyette 5 dkg olvasztott vajat használtam)
- mindenféle aszalt cucc és magok, ez-az, szabadon kezelve:)

A tojásfehérjéket kemény habbá verjük, hozzáadjuk a cukrot, tovább verjük, utána megy bele a liszt meg a mindenféle gyümölcsök és magok (keverjük össze őket egy külön tálban előtte, így egyenletesebben fognak eloszlani a süteményben). Kipapírozott hosszúkás formába öntjük, 200 fokra előmelegített sütőben tűpróbáig sütjük. Nekem olyan fél óra alatt sültek meg.

Két változatot csináltam. Az egyik volt a hagyományosabb (jobbra), sima finomliszttel, porcukorral, jó nagy marék aszalt és aprított sárgarbarackkal, és szintén egy nagy marék csokicseppel. Amikor megsült, még forrón megkentem sárgabaracklekvárral, és megszórtam egy kis porcukorral.
A másik kicsit reformabb volt, Ezékiel-lisztet használtam hozzá, cukor helyett egy evőkanál fruktózt, és néhány csepp sztíviát. Durvára aprított dió, majdnem egészben hagyott mogyorószemek, és jó nagy marék kandírozott gyümölcs került bele.

Mind a kettő nagyon finom lett, szerintem holtverseny. És elronthatatlan a recept.

4 megjegyzés:

Daisy írta...

Hűha! Ez nagyon jó recept! Nekem is F. Nagy Angéla receptje van meg, de ez a bögrés igazi telitalálat. Én ugyan ráírom a dobozra a db-számot, de elég macerás néha. Ezentúl én is így fogom sütni. Köszönöm!

Bea írta...

Először azt hittem, kakaós a bal oldali gyümölcskenyér. Aztán meglepődtem, amikor elolvastam, mi van benne. Nagyon érdekes lehet az íze, szívesen megkóstolnám.
Ja, és természetesen gyönyörű lett mindkettő. :)

mazsolla írta...

olyan kár, hogy kirügyezek a gyümölcskenyerektől...pedig úúúúúúúúgy szeretem!

Andi írta...

És ezek annyira szépek lettek! És annyira jó, hogy sok tojásfehérje megy bele!