Egy ideje szemeztem ezzel a kajával, eredeti neve: Gnocchi alla romana - gyönyörű, nem? És annyira finomnak képzeltem!
Karácsony előtt háromszor voltam a Pastrami étteremben, s aki ismer, tudja, ez elég nagy dolog nálam. Mármint az, hogy elégedett vagyok egy hellyel és rövid időn belül többször is visszamegyek. Nem is emlékszem, mikor fordult elő ez velem utoljára. Mivel nem étteremleírást szeretnék most előadni, annyit írok csak róla, hogy mindhárom alkalommal fantasztikus finomakat kóstoltam, s egyik alkalommal előételnek, vagy kóstolónak, vagy kedvcsinálónak - ezt most nem is tudom pontosan, mert nem rendeltük, hanem hozták egyből - finom parmezános puliszkafalatkát hozott a pincér, tényleg épp csak egy falatot néhány szem olajbogyó kíséretében. Ennek mennyei ízét azóta se tudtam elfelejteni, és reménykedve arra számítottam, hogy majd ez a sajtmártásos daragaluska valamelyest hasonlítani fog rá.
Kicsit hezitáltam rajta, hogy a tejet helyettesítsem-e vízzel ahhoz, hogy a remélt ízeket elővarázsoljam, de aztán - szokásom szerint - hűségesen követtem a receptet.
Hozzávalók:
- 3/4 liter tej
- 9 dkg búzadara
- frissen őrölt bors
- só
- késhegynyi reszelt szerecsendió
- 1 simára kevert tojás
- 15 dkg reszelt parmezán jellegű sajt
- 6 dkg olvasztott
- 1 dl tejszín
- 7 dkg rszelt mozzarella, vagy
- 7 dkg reszelt edámi sajt, vagy mindkettő
A tejet egy kisebb edényben felforraltam a reszelt szerecsendióval, csipetnyi sóval meg a frissen őrölt borssal, és amikor felforrt, a búzadarát apránként beleszórtam, a hőmérsékletet mérsékeltem és folyamatosan kevergetve kb. 10 perc alatt jó sűrűre főztem. Lehúztam a tűzhelyről, hozzáadtam a reszelt parmezánt és a simára kevert tojást. Amikor ezzel elkészültem, egy 29 x 19 cm-es tepsit sütőpapírral kibéleltem és egyenletesen beleterítettem a masszát. Kiraktam az erkélyre és amíg kihűlt, sziesztáztam. (Szeretem az ilyen kajákat, amiknél kötelező pár órát várni...)
Amikor kihűlt a massza, a sütőpapír segítségével kiemeltem a tepsiből és 4 cm átmérőjű pogácsaszaggató hiányában egy szűk szájú borospohárral szép kis korongokat szaggattam a főtt darából. (Persze minden korong előtt beliszteztem a pohár száját, ahogy kell.) Egy sütőpapírral bélelt másik tepsibe tettem őket szépen egymás mellé, meglocsoltam olvasztott vajjal, és a tejszínnel is.
A maradék reszelt sajtot, azaz a reszelt mozzarellát és a reszelt edámit összekevertem és a vajas-tejszínes korongok tetejére szórtam. 180 fokra előmelegített sütőben 25 perc alatt aranysárgára sütöttem.
Tomának nem mertem volna önmagában feltálalni, ezért pár szeletke fűszeres-mustáros csirkemellet sütöttem mellé. Szerencsére megette, de nem voltunk elájulva tőle. Sajnos az íze és az állaga még csak nem is emlékeztetett arra, amit elképzeltem és amire vágytam.
És itt mutatom, hogy milyennek kellett volna lennie. Mint látható, ezt a kaját is hozzáírhatom az elrontott ételek listájához, amit mostanában olyan buzgón bővítek.
18 megjegyzés:
Andika, nem lehetett olyan rossz, ránézésre tökéletes.
Megnéztem a Pastrami honlapját, hát kedvenc TV paprikás szakácsaim főznek ott! Kár, hogy már nem dolgozom a Lajos utcában, többször is kipróbálnám:))
Köszi Marika!
Szerintem ami késik, nem múlik... ;-) :-) Ki fogjuk mi még ezt próbálni!!!
Én biztos nem búzadarával csináltam volna hiába ez van recipébe,hanem kukoricadarával.Bocsi Andika lehet ,hogy örülsz az első hozzászólásomnak de a kritikának nem.Ügyes vagy egyébként puszi DOMI csupa nagybetűvel mert ez az első!
Andi, ránézésre szerintem nincs elrontva. Nekem legalábbis meghoztad a kedvem, hogy elkészítsem. :) Az ízén pedig lehet finomítani. Ahogy ismerlek, jó a fantáziád, biztos kitalálsz valamit, hogy jobbá tedd.
Domikám!!!!! Nem volt otthon kukoricadarám és hirtelen határoztam el, hogy ez lesz. Egyszer már próbáltam puliszkát, de bogár volt benne, s azóta nem tartok otthon kukoricadarát... :-)
Imádlak, hogy hozzászóltál és nem vettem kritikának!
Igen, Bea, legközelebb kukoricadarával fogom csinálni és tej helyett vagy vízzel, vagy húslevessel. És sokkal sűrűbbre próbálom majd főzni, hogy sütéskor ne folyjon szét, hanem maradjon korong, mint az eredeti képen. Fűszer is kellene bele, mert a sok sajt ellenére elég semleges íze volt.
Örülök, hogy tetszik!
hát, nekem is nagyon tetszik, a kép is, és a recept is. sajnálom, hogy nem ízlett. valószínűleg apróságokon múlnak az ilyen egyszerű ételek. lehet, hogy ma már isteni lesz, csak össze kellett érnie.
Ma Micike fogja tesztelni az összeérését.
Egyébként nem teljesen arról vans zó, hogy nem ízlett, hanem hogy mást vártam, másmilyennek képzeltem.
Imi: Andi tudod milyen a rádiós tészta?
Andi: ????????
Imi: Hár főzől tésztát és raksz RÁ DIÓt ..... :D :D
muhahahaha
Bocsánat,csak most hallottam és túl jó, vagy rossz????
Nekem tetszik Andika:) szépen rásült a sajt is, kizárt,hogy nem jó!!! én husi helyett még egy kis brokkolit raknék mellé, de Toma férfi, természetes, hogy kellett mellé a hús:)
Micikétől azt hallottam, hogy isteni vót! Mindenesetre látványnak gyönyörű!
Micike nagyon rendes kis kosztos. Én is kóstoltam másnaposan, és kicsit jobb volt.
Marcsi, a brokkoli se lehet rossz!
Köszi Imi! :-)
jól néz ki ez a kaja, mi a baj vele? Megnéztem a Patrami honlapját, azt hittem, a kaják legalább kétszer ilyen drágák. Profi hely lehetett.
Nagyon jó hely, ajánlom mindenkinek!
Az volt a legnagyobb baj ezzel a kajával, hogy nem olyan lett, mint amit a Pastramiban ettem. Ha Micike is megette az ő adagját, akkor teljesen elfogott, tehát nem volt rossz! :-)
Andi lehet még egy kérdésem? A Pastramiban mennyibe kerül pl. egy korsó sör vagy egy standard félliteres buborékos ásványvíz?
Megkérdeztem a sörös barátaimtól is, és 700 vagy 800 Ft-ra emlékszünk. Kipróbáljátok?
Hát, mostanában nem valószínű, de egyszer esetleg. Útiköltséggel már húzós, no meg ki vezet, hol parkolunk, akkor már jó lenne programot is csinálni, meg szállás, meg minden, és egy kisebb nyaralás költségénél vagyunk.
Megjegyzés küldése