2009. szeptember 1., kedd

Szilvás-barackos pite

Szilvás sütiben nálam továbbra is a szilvás klafuti a nyerő, szerintem verhetetlen, villámgyorsan elkészül, és nagyon finom. De azért néha mással is kísérletezem, például azért, hogy a fagyasztóban ácsorgó töméntelen tojásfehérjét eltüntessem.
A cél teljesítve, öt darabot kivégeztem, és a süti is nagyon finom lett.
Hozzávalók:
- 10 dkg fagyos vaj
- 10 dkg liszt
- csipet só
- 1 teáskanál porcukor

- fél kiló magozott szilva
- 1-2 őszibarack, meghámozva és feldarabolva
- 1 mokkáskanál őrölt fahéj
- 3 evőkanál cukor
- 2 evőkanál morzsa
- egy marék natúr kukoricapehely (kihagyható, persze)
- egy kis pohár tejföl és némi tej
- 5 darab unatkozó tojásfehérje
- 1 evőkanál szilvalekvár (helyettesíthető 1 evőkanálnyi kristálycukorral)

A vajból, lisztből, csipet sóból és porcukorból a szokott módon gyorsan tésztát készítettem. (Az aprítógépbe beleszórtam a lisztet, sót, porcukrot, egyet-kettőt nyomtam, hogy összekeveredjenek, aztán rákockáztam a fagyos vajat, és egy-két nyomással jó kis morzsát gyártottam. Deszkára borítottam, és néhány gyors mozdulattal tésztává gyúrtam.) Mehetett is a hűtőbe egy jó félórára.
Egy félóra múlva a tésztából egy kört nyújtottam, és belefektettem a kivajazott piteformába. Megszórtam a morzsával és a kukoricapehellyel (hogy a gyümölcsök ne áztassák majd el a tésztát), rápakoltam a gyümölcsöket, a tetejükre szórtam a fahéjat és a cukrot. A tejfölt némi tejjel folyékonyra kevertem, és kanállal rápöttyöztem a gyümölcsökre. Mehetett is a 220 fokos előmelegített sütőbe.
Egy tálban félig felvertem a tojásfehérjéket habbá, hozzátettem a kanálnyi szilvalekvárt, és tovább vertem. Amikor már majdnem megsült a pite (olyan 20 perc), kivettem, és rákentem a tetejére a habot. Visszavettem 130 fokra a sütő hőmérsékletét (kis ajtólengetéssel, légkeveréssel lehűtöttem), és visszatoltam még a sütit. A hab szokás szerint szépen felemelkedett, hagytam kicsit megpirulni. Aztán szokás szerint szépen összehullott. Azt hiszem, a következő évet a nem összeeső sült tojáshabnak fogom szentelni, úgy gondolom, már minden praktikát bevetettem (ecet, cukor, szárítás, légkeverés, kicsit nyitva hagyott sütőajtó, itt hűtöm, ott hűtöm, háromszor megpördülök a tengelyem körül, stb., stb.), de hiába. Finomnak így is finom, de azért szebb lehetne :(

10 megjegyzés:

Andi írta...

Próbáltál már kelet felé fordulva sót hinteni a hátad mögé, miközben varázsigéket mormolsz? :-)

mazsolla írta...

asszem meghaltam a röhögéstől! :D
én azért neked drukkolok!!! (lehet az a baj, hogy fagyasztott volt a fehérje?) :)

Andi írta...

És senki se drukkol a tojásfehérjének?

mazsolla írta...

nem, mert most ő áll nyerésre!

Andi írta...

Mikor indulsz már? Mit dumálsz ott a tengerentúlon?

Bea írta...

Nem is olyan csúnya ez a süti. Bevágnék belőle egy-két szelettel. :)

Hazaért már a tengerentúli csajszi? :)

tata írta...

hazaért! másfél órával a meghirdetett érkezés előtt, úgyhogy nem mi vártuk őt a reptéren, hanem ő várt minket! :) rohantunk a kocsitól a kijáratig, ahol már mazsi teljes csomagfelszereléssel várt, egy darab spongyabobos lufival, egy darab mopsszal, és egy darab mazsi feliratú táblával. kicsit elk..ták a fellépésünket! :)

tata írta...

a lufi, a mopsz és a tábla nálunk volt, rosszul lehet érteni, bocs

Bea írta...

Hurrá! Üdv újra itthon Mazsi! :)

mazsolla írta...

szerintem nem lett elrontva,mert a hatás így is megvolt!!:D
itthon vagyoooook! éjjenéjjenéjjen!!:D