2009. június 29., hétfő

Kakaós szeletkék

Az én drága tesóm és szüleim nem hagyták, hogy beégjek és ne tudjak bejgyezést írni a soproni pihenésből hazaérve. Ami most tényleg igazi pihenésre sikerült, az időjárás, vagyis az özönvíz három napig folyamatos hotelfogságra ítélt minket. Utána csütörtökön-pénteken bepótoltuk a mászkálást, beleértve a pénteki egész napos, majdnem éjfélig tartó bécsi kiruccanással.
Szóval Mazsolino még az elutazásunk előtti napon átküldte a receptet és a képeket, hogy legyen mivel kezdenem, de szombaton és vasárnap inkább a mosással, takarítással valamint az előző héten elrakott cseresznyebefőtt felcimkézésével, díszítésével foglalatoskodtam.

De láttam, nem is baj, mert Andi aktív volt és gyártott pár finom ételt és szép hosszú bejegyzéseket. :)

Egy nagyon egyszerű és nagyon finom sütit sütöttek apuék. Régebben gyakran ez volt a hétvégi desszert, mert annyira gyorsan elkészül, finom és kiadós. A már említett piros Váncza-könyvből van a recept, amiben tényleg majdnem két sorban van leírva a sütik elkészítési módja. Ez is ilyen.

Mintha én fotóztam volna, szép rendben oda vannak készítve a hozzávalók:

Elkészítés (szó szerint idézve a könyvből):

"8 dkg vajat vagy 6 dkg zsírt 1 egész tojással, 25 dkg cukorral és ½ citrom reszelt héjával fél óráig keverünk (szerintem ez még a robotgépek előtti időszakra vonatkozott, de apuról el tudom képzelni, hogy robotgéppel is szó szerint betartja az utasítást :) ), azután 25 dkg lisztet, 4 dkg kakaót és ¼ l tejet adunk hozzá. A jól eldolgozott tésztához legvégül kevés liszttel kevert 1 csomag sütőport gyúrunk (keverünk, mert folyékony állagú a tészta), és vajazott, liszttel kiszórt tepsibe téve, közepes tűznél sütjük."

Sütés után két felé vágjuk, lekvárral megkenjük, vaníliás porcukorral szórjuk a tetejét. Szerintem lekvár nélkül is finom, nem száraz a tészta. A porcukorba én fahéjat is kevernék, az is feldobja az ízét.

Ha nincs felszeletelve, de jól be van csomagolva, napokig friss marad. Én piskóta helyett, tortaalapnak is ajánlom. Tojástakarékos. :)


Ezt a gyönyörű liliomot Mazsolinótól kaptam szombaton. Amikor megkérdeztem tőle, hogy milyen alkalomból, azt mondta, csak azért, mert szeret! :)


Mondtam, hogy az én tesóm a legédesebb a világon! :)

8 megjegyzés:

Andi írta...

Nagyon tündériek, hogy ilyen szépen előkészítették a bejegyzést! A hozzávalókról a fotókért pedig csillagos ötöst kapnak! :-)

Tetszik a recept, az az ötlet, hogy tortaalap lehet belőle, külön vonzóvá teszi, mert nincs tojászétválasztás stb. stb. :-) Köszi!

Végre te is itt vagy és dolgozol! :-)

Bea írta...

Szolgálatra jelentkezem, főnökasszony. :)

Nem akartam külön kiemelni, hogy ez egy Andi-barát süti. :)

Andi írta...

Köszönöm szépen!

Andi írta...

Látod, ráismerek az Andi-barát sütikre magamtól is! :-)

Hedvig írta...

Jól néz ki a süti. Szombat-vasárnap mi is a környéken jártunk.

Bea írta...

Minek a környékén, Hédi?

Mazsolino írta...

Örülök, hogy tetszést keltett a süti. :)
Természetesen nem azért készült a süti és a kép, mert anélkül beégett volna a Tesóm! :) Apukánk sütötte, hogy legyen nasi. Én kentem lekvárral.:)
A hozzávalók fotóhoz előkészítését is Beától tanultam, köszönöm a dicséretet! :)
Tényleg jó lekvár nélkül is, de lekvárral! nyami-nyami... :)
A liliomot azért kapta Tesóm, mert egyrészt nagyon szeretem, meg mert nagy támasz volt a vizsgaidőszakom alatt (is), szóval Ő a legjobb Tesó a világon! :P

csincsilla írta...

én is csatlakoznék az Andihoz:) csak ámulok és bámulok. ismerem ezt a receptet, tényleg pont annyira finom, amennyire egyszerű.