Krumplis bagett

Mi is anyunál szoktunk összegyűlni Húsvétkor egy kis sonkaevésre, és ez alkalomból szerettem volna valamilyen frissen sült, még langyos kenyérrel kirukkolni, hogy a családom is kóstolhasson ilyet. Gyakran viszek kóstolót nekik különféle kenyereimből, de az mindig másnapos és össze sem lehet hasonlítani a friss kenyérrel.

Krumplis kenyérben gondolkodtam, mert volt itthon egy kis maradék krumplipré - amit Zokninak nem küldhetek el, mert nem ehet krumplit -, de sehol sem találtam receptet hozzá. Beírtam a Mindmegette és a Gasztro keresőjébe is, de nem adott ki semmit, pedig tudom, hogy olvastam mostanában valahol egy ilyen receptet. No nem baj, akkor összedobom úgy, ahogy én gondolom.

Hozzávalók:

- 555 gramm finomliszt

- 150 gramm maradék krumplipüré (lehet akár kevesebb vagy kicsit több is, nekem ennyi volt!)

- 1 evőkanál só

- 2 kávéskanál cukor (talán elég lett volna egy is)

- 2,5 dkg élesztő

- 3 dl langyos víz

Az élesztőt feloldottam 1 deci langyos vízben, nem tudom miért, ez az új mániám. A lisztet közben összekevertem a sóval, cukorral, a kanalanként hozzáadagolt hideg krumplipürével, majd legvégül beleöntöttem az élesztős langyos vizet és még a maradék két decit is. A géppel szépen kidagasztottam. Sokkal lágyabb tészta lett, mint a szokásos kenyértésztáim. Szokás szerint a tálat kiolajoztam, hogy ne ragadjon bele a megkelt tészta, folpakkal letakartam hogy kelés közben ne száradjon ki, és mivel nincs még elég meleg a lakásban, a mosogatóban pár centis meleg vízbe állítottam.

[Na és ekkor el kellett mennem itthonról, abban reménykedve, hogy egy óra múlva hazaérek. Nem tudtam könnyen eldönteni, hogy ebben a meleg környezetben kelesszem-e a tésztát, vagy jó lesz neki a rendes hőmérséklet, de mivel attól jobban féltem, hogy nem kel meg időre, ezért választottam a melegített körülményeket. Mire hazaértem, annyira megkelt, hogy már kezdett kifolyni az edényből... Én nem tudom, hogy ez jó vagy rossz-e a kelt tészta szempontjából, de az biztos, hogy jóval nehezebb volt vele dolgozni, mert folyamatosan dagadt, amíg formázgattam. ]

A megkelt tésztát lisztezett deszkára borítottam, kicsit átgyúrtam még, majd megpróbáltam elfelezni. Nem sikerült. Nem vacakoltam vele tovább, beletörődtem a 2/3-1/3 arányba. A két bagettet megformáztam, majd a melegedő sütő elé tettem másodszori kelesztésre. A sütőt közben bemelegítettem 230 fokra, egy tepsiben vizet tettem az aljára, majd a két bagettet ötletszerűen bevagdostam, vizezett-sózott tojással lekentem és betoltam a forró gőzös sütőbe, a hőfokot azonnal visszavettem 200 fokra és 30 percig sütöttem.

A kelesztés körüli kalandjaimat még tovább tetézte, hogy közben egy süteménnyel is el kellett készülnöm időre, így többször ellenőriztem szegény kenyérkéimet, hogy megsültek-e már, majd amikor végleg kivettem és a helyére betettem a sütit, rájöttem, hogy rájuk férne még egy pár perc sülés ezért durván visszalkötem még őket a süti mellé a sütő falához szorítva. Mindez őket nem viselte meg, de engem annál jobban. A családom viszont teljesen odáig volt érte, csak akkor duzzogtak kicsit, amikor megtudták, hogy a maradék krumplipürémet etettem meg velük ilyen módon.

Köszönöm nekik a sok dicséretet! :-)