2009. április 13., hétfő

Kiskertem

A kertecském az ablakból

Szeretném, ha Csincsilla most nem olvasá ezt a bejegyzést. Mi ugyanis nem szeretünk jól tanuló, jól viselkedő, illedelmes, szolgálatkész fiúgyerekekről beszélgetni. Ezért is értettük meg egymást olyan jól ... eddig. Toma viszont megváltozott. Nem is értem hogy történt, mikor történt, de egyre többször érzékelem, hogy Csincsillát idegesítik a történeteim. Na ez is egy ilyen történet:


Egyéves virágzó aranyeső (az ablakomból nézve)

Remélem, Csincsilla, továbblapoztál! Most számodra horrortörténet kezdődik: a fiam szó nélkül felásta a kiskertemet! Öröm volt együtt tölteni vele ezt a két órát, úgy dolgozott, mint egy kisangyal, el nem fáradt, nem nyűglődött, úgy éreztem, ő is élvezi a munkát és a társaságomat. Na jó ez túlzás! :-)


A Babutól kapott aranyeső életben maradt, egyéves szülinapját ünnepli! :-)

A kiskert története pedig az, hogy lakott a házunkban egy őrült nő, aki minden bokrot kiirtott a ház előtt minden sövényt, minden virágládába ültetett kövirózsát, borostyánt, de tényleg mindent. Tavaly végre elköltözött, és néhány szomszéddal összefogva elkezdtük beültetni a sivár részt. A lakótelep minden háza előtt szépséges sövények, cserjék, virágoskertek vannak, csak nálunk nincs semmi. A bajt még az is tetézte, hogy három fát vágtak ki az utcánkban, ebből egyet közvetlenül az ablakom elől. Imádtam azt a fát. És most a lakásban a forró nyári napokon 10 fokkal melegebb van.


A Zsuzsitól kapott barka mára gyönyörűen kizöldült. Barkát még nem hozott, de én így is szeretem!

Tavaly kaptunk Zsuzsitól néhány barkaágat, Babutól pedig aranyesőágakat, 4 mályvarózsát és két kicsi fát. Sajnos a fák nem élték túl az átköltöztetésüket, de a többi mind gyönyörűen hajt.

A kiskertem, ami kábé 8 lépés hosszú és két lépés széles.

Nagyon nagy munka volt felásni, valamint a bokrocskák között felkapálni ezt a pici kertet, ma alig bírok megmozdulni. Munka közben sokat gondoltam Ágira és Hédire, akiknek blogját olvasva mindig elcsodálkozom azon, hogy ők mennyi növényt ismernek névről! Mi Tomával azt se tudtuk, hogy mi legyen néhány zölddel, amiket találomra vagy meghagytunk, vagy kiástuk, mert nem tudtuk eldönteni, hogy gaz, vagy valami tavalyi virág magjáról kikelt növényke? Szomorú, hogy a városi ember elveszíti ezt a tudását, pedig a túléléshez nagyon fontos tudni, hogy melyik növény ehető, melyik mérgező, melyik pedig egyszerűen csak szép. Én speciel az ehető növényeket szeretem a legjobban...


A Babutól kapott mályvarózsa kezd rügyezni. Tavaly késő ősszel még rengeteg virágot is hozott, gyönyörű volt!

Itt felváltva aranyeső és barkaágacskák, némelyik virágzik, vagy csak szép friss zöld leveleket hozott, némelyik még csak rügyezik. Tányérokat alakítottunk ki nekik és jól meglocsoltuk mindegyiket. Szinte már másnapra nőttek egy nagyot! :-) [Háttérben a kivágott kedvenc fám maradványa.]

És mialatt én rokkantra dolgoztam magam, tesóméknál megkezdődött a sonkázás:


Milyen gyönyörű bordó színe van a sonkának! Ezt együtt vettük a piacon tesómmal és úgy látom szerencsénk volt vele! A tálalás mesteri! :-) Korog a gyomrom...


Igen, így kell kinézni egy igazi húsvéti terített asztalnak! Ellenállhatatlan ez a sok finomság!


Ez pedig itt Ercsi görög salátája, amiből ugyan felvettem 3 adagra a rendelést, mégis csak Tata kapott kóstolót. Reménykedjünk, hátha megszánnak minket is!


Sajttál és zöldségtál a sonka mellé. Tudnak élni!



Na és itt látható az, amikor valaki más farkával veri a csalánt. De hogy jön ez ide?
(Igaziból, így szokott fésülködni Poczak! :-) Elég cuki!



Látható, hogy nem szeret fésülködni. Finoman mondva nem örül neki. De a farkinca ugyanaz! :-)

20 megjegyzés:

tata írta...

a sajtzöldségtálat mazsi készítette! :)

Andi írta...

Milyen ügyes! Az a legszebb! :-)

Chef Viki írta...

Na, hát van itt kertecske, úgy látom :-)

Ha adhatok tippet, vegyetek klematiszt. Úgy nő, mint a bolondgomba, nem mellesleg gyönyörűséges szépen virágzik - igaz, csak nyáron. Egy hét alatt nálunk túlzás nélkül burjánzott kb. 60 cm-t! Futónövény, felfelé kúszik - falon vagy támrendszeren.

Andi írta...

Szia Viki! De örülök! Nem vehetünk szépet és drágát, mert itt a lakótelepen még a muskátlit is kilopták a virágládából a kapu mellől sajnos.

mazsolla írta...

ez is isteni vót! hát hogy fogyjon így az ember ha ilyeneket főznek neki?? :)

viki írta...

Dejóóóó hogy szerepel a mopsz megint:)! Nem szeret fésülködni, főleg nem, ha sok kutyalány szaladgál körülötte, őt meg égetik a fésüködéssel :D..
A sonka nagyon finom vót, ma anyuka megsütötte nekem olajban és úgy is isteni vót!

tata írta...

poczak azt mondja: "hüüüüülyéééékvaaaaagytooooook!" :) szerintem.

csincsilla írta...

annyira jól áll neki ez a sok zöld! igazi tavaszi gyönyörűség!

Bea írta...

Minden nagyon szép: a kert is, a finomságok is és a mopsz is :)

Hedvig írta...

Naggyon durva a farokkalcsalánkaszálós kép, nekem percek alatt esett le, mi van. Néhány túlszaporodott, nem kényes évelőből küldhetek Évával egy kicsit, ha elfogadjátok. Például évelő búzavirág, lila csillagőszirózsa, szellőrózsa, lizinka, ezek nálunk kipusztíthatatlanok.

Hedvig írta...

Amit alkottatok a kiskerttel, az egy hétköznapi csoda. Gratulátok és sok sikert!

Andi írta...

Köszönöm Hédi, és mindennek nagyon örülünk, köszönettel elfogadjuk! És kérlek írd rá mindegyikre (vagy mellé), hogy melyiknek mi a neve, hogy megtanulhassam én is! :-) Köszi!

segebaga írta...

Na még pont jókor kezdtél a kertesblogba, a sok rendeske így küldhet Neked növénykéket meg kaphatsz jó sok tanácsot, aminek én is nagyon örülök. Írjál már arról is, hogy kevés a föld és kellene neked, hátha valaki azt is tud küldeni egy konténerrel :) én meg jól elkunyiznám :)
A Mopsz tündéri és igazán mutatós kis dalia lett belőle.
A terítéktől meg al vagyok ájulva és ami rajta van!! Most má csak meg kéne próbálnom ezeket a művészi mutatványokat, mégis csak rokony vónék én is, lehet, hogy belém is szorult valami tehetség. :)

Ági írta...

Köszönjük, hogy rendeskék vagyunk! Akkor látom, lesz helye a medvehagymának is! Ő olyan kis szerény, nem hívja fel magára a virágtolvajok figyelmét! Csak a beavatott hagymaélvezkedők ismerik fel az erényeit, holmi dilettáns lopkodók nem.

Andi írta...

Ági, ez nagyon jó, szeretném, ha nem nyúlnának hozzá mások, csak ééén!
Segebaga, jó lenne ha próbálnál már valamit, hátha tényleg örököltél valami tehetséget! :-)

segebaga írta...

Igenis tesóka :)

Ági írta...

Andi, a kolléganőm társasházi lakása előtti zsebkendőnyi teret a következőképpen rendezte be: ágyásszegély: snidling és levélpetrezselyem, szoliter: tarkalevelű zsálya és kakukkfű, évelő: lestyán, közte néhány díszcserje és egynyári virág. Azt hiszem, neked is valami hasonlóra lenne szükséged. Burgenlandban ennek továbbfejlesztett változatát láttam egy tömbházi sor előtt: a lakók padlizsánt, csemegekukoricát, meg paradicsomot neveltek az előkertben. Ahol Győrben anno laktam, ott az épülettömb mögött csinált a lakóközösség pár tagja egy kb. 10 négyzetméteres ilyen kombinált kertet. Gondolom, neked is megfordult ilyesmi titkon a fejedben...

Ági írta...

Ja, és beavatatlanoknak ezek anövények csak zöld gazok. Hédivel küldök félvad, de pompás egynyári virágok magjait, ha azokat lopják, az nem olyan gáz, mintha az évelőket meg a balkonnövényeket huzigálnák fel.

Andi írta...

Köszönök mindent! A neveket meg használati utasítást kérlek írjátok mellé! :-)
Igen, én is gondoltam ilyesmikre természetesen, de eleinte csak a kb. 2 méterre parkoló autók kipufogója riasztott el az ehető növények ültetésétől, később a kertbe berohangáló kutyák, akik mindent lepisiltek. Nem hiszem, hogy mernék ebből a kertből füszert vagy bármit enni. Sajnos. (A szomszéd még az ablakából a csikket is kidobja ha úgy tartja kedve, rá a virágokra...)

Andi írta...

Tudod, ez nincs bekerítve, hanem ez a földdarab van a ház és a járda között, a járda mellett meg a parkoló autók, és tele a környkék kutyasétáltatókkal... És elég forgalmas út mellett van. A virágoknak viszont nagyon fogok örülni!!! :-)