2009. január 19., hétfő

Hamburger 2.


Miután pénteken elolvastam Fűszeres Eszter posztját, meg kifaggattam blogszerzőtársamat hétvégi terveiről, én is rögtön ellenállhatatlan vágyat éreztem egy jó kis házi hamburgergyártásra:)
Persze feledékenységem, rendetlenségem és kalandvágyam miatt ritkán sikerül követnem egy receptet. Mindezek dacára nagyon finom lett a zsemle is, és a húspogácsa is, muszáj beírjam, hogy adandó alkalommal ismételni tudjam (nem győzök betelni a blogolásnak ezzel a váratlan melléktermékével, hogy a még viszonylag friss emlékkel rögzített recept alapján reprodukálni tudok valamit, ami ízlett, eddig legfeljebb az Andi hihetetlen gasztronómiai memóriájára hagyatkozhattam, dehát stratégiai pontokon nem árt néha némi önállóság és önellátás, ld. gáz).
Mivel most szombaton is későn értem haza, és most is - kivételesen:) - rohantam, hogy legalább este negyed hétre asztalra kerüljön az ebéd, turbómódra kellett kapcsolni. És sikerült is, kb. két óra alatt kész is lettem mindennel (a zsömle miatt kellett ennyi idő, közben persze nem kellett végig a konyhában állni), és ez azt jelenti, hogy egy normál hétköznap estébe is sokszor beleférhet.

Hamburgerzsemle
A szokásos kelttészta-receptemet használtam, tulajdonképpen mindenféle kelt tésztához általában ezt használom már hosszú ideje, kisebb módosításokkal céltól függően. Most puha, könnyű, cseppet édeskés zsömléket szerettem volna sütni, tehát
– 555 gramm kenyérlisztet
– negyed kocka élesztőt (5/4 dkg)
– 320 ml langyos tejet
– 1 kis evőkanál sót
– 2 kis evőkanál cukrot
a kenyérsütőgéppel kidagasztottam. Amikor már szép fényes volt, hozzádagasztattam még 3 dkg vajat. Inkább egy kicsit lágy, de jól kezelhető tészta lett, hagytam egy darabig kelni, nem sokáig, mert nem volt sok időm. Lisztezett gyúródeszkára borítottam, alaposan átgyúrtam, és szép kerek zsemléket csináltam belőle, nekem pont 13 lett. A két tepsit betettem az 50 fokra bemelegített sütőbe, hogy gyorsuljunk. Amikor már majdnem megkeltek, akkor kipakoltam a tepsiket a gáztűzhely tetejére, abrosszal és polárpléddel (mert az jó könnyű!) betakargattam őket, amíg a sütőt felmelegítettem 275 fokra. A tetejüket megkentem langyos vízzel, megszórtam szezámmaggal. Betoltam őket a forró sütőbe, és rögtön levettem 200 fokra a hőfokot, alsó légkeverésen sütöttem. Azt figyeltem meg, hogy ha csak az alsó fűtőszálak mennek (légkeveréssel vagy ventillátorral), akkor nagy, puha zsemlék lesznek (az alsó-felső fűtőszálnál pedig inkább ropogósabbak). Olyan 20-25 perc alatt lettek szép pirosak.

Hamburgerpogácsa
Ez is egy Stahl-recept, de nem az, amit az Andi csinált.
– 1 kg darált marhahúst
– 1 kis fej nagyon apróra vágott lilahagymát
– 1 nagyon apróra reszelt almát
– sót és borsot
összegyúrtam. 14 pogácsát lapítgattam belőle. A sütése volt az érdekes (talán a sárga könyvben van, sajnos, nem jegyeztem meg), tulajdonképpen amiatt keresgéltem. Erős lángon forró olajban mindkét oldalukat fél perc alatt meg kellett pirítani, és utána némi vajat kellett tenni a serpenyőbe, és azzal még kisebb lángon mind a két oldalt párolgatni néhány percig. Két nagy serpenyőt használtam hozzá, így gyorsan ment, és a vaj sem égett meg.

Összedobtam még hozzá a Fűszeres Eszter-féle szószt, persze nem volt időm felmenni az internetre, a hiányos memóriám és készleteink (nem nagyon szoktunk savanyúságot enni, ritkán van otthon csemegeuborka) miatt két rész ketchup, egy rész majonéz, és nagyon kevés apróra vágott lilahagyma szerepelt benne, jó korán összekevertem, hogy legyen ideje összeérni, nagyon-nagyon finom lett.
És sóztam még hozzá lilahagymát. Nem szeretem a hagymát, enni sem, mert csíp, és a hagymaízt a számban utána napokig külön nem. De ha lesózom, akkor már más a helyzet. Három-négy fej lilahagymát felkarikáztam, és egy bő marék sóval összekevertem. Hagytam állni egy órát, utána nagyon alaposan kimostam hideg vízzel. Ilyen kezelés után nem is csíp, és nincs az a rémes utóíze sem, csak az öröm marad belőle :) Így szoktam a salátákba is beletenni.
Annyira éhesek voltunk, megint elkapkodtam a fényképezést, nem sikerült elfogadható minőségű képet csinálni. Talán majd legközelebb.

6 megjegyzés:

Andi írta...

Nagyon jól néz ki ez a hamburgerbuci, mondhatnám azt is, teljesen olyan, mint egy vegyszeres bolti buci, és remélem, nem veszed ezt sértésnek! :-)

Névtelen írta...

Megjegyzésként csak annyit, hogy Nigella is erőtleníti a hagymát csak ő nem sóval, hanem vörösborecettel. Én is kipróbáltam és úgy is gyengus lett....

csincsilla írta...

áztatja benne, és utána meg kimossa?

Névtelen írta...

nem mossa ki csak kb 10 percig áztatja utána kicsit leönti...és úgy használja...

Andi írta...

Képzeld Csincsilla, megsütöttem a cipódat (elfeleztem a mennyiséget, csak a lisztet meg a sót nem és így is baromi jó lett!) és sokkal finomabb, mint bármelyik eddig sütött cipóm, sőt akár a Fűszeres Eszter-féle hambuci cipó. Toma szerint tökéletes!!!!!

Andi írta...

Dehogy lisztet! szóval elfeleztem a lisztet, a tejet, csak a cukrot meg a sót nem! és így is finom!