Továbbra is keresem a kereskedelmi mennyiségű almaszószom felhasználási lehetőségeit:) Tele velük a fagyasztó, meg a kamrapolc.
Nem tudom, hogy a klafuti eddig miért nem jutott még eszembe, pedig egyrészt nagyon szeretjük, másrészt ez talán a legjobb ár-érték arányú süti (ha az elkészítési időt vesszük árnak:)), tényleg három és fél perc alatt össze lehet keverni, és utána szépen megsül magától. Remek és gyors desszert a vasárnapi (és szombati) ebéd után, ha nincs kedvünk/időnk valami macerásabb édességre (mondjuk marcipános csokitortára).
Hozzávalók:
– 4 evőkanál kristálycukor
– 1 zacskó vaníliás cukor
– 1 teáskanál őrölt fahéj
– 8 evőkanál rétesliszt
– 1/2 zacskó sütőpor
– 3 nagy tojás
– 2,5 dl tejszín vagy tej
– csipet só
– 2 dkg vaj
– 3 dl sűrű almaszósz (vagy ha ez nincs, akkor szerintem bármilyen nyers vagy párolt almával finom)
A hozzávalókat egy tálban összekeverjük, kivajazunk egy fodros vagy nem fodros tortaformát (kénytelen voltam kompromisszumot kötni, mert az én szép fodros formám összetört, és azóta sem tudtam pótolni), beleöntjük a masszát, és olyan 200 fokra felforrósított sütőben szép pirosra sütjük. Langyosan, hideg tejszínhabbal a legfinomabb.
6 megjegyzés:
E helyen szeretném alázatosan megköszönni hogy megismertettél monsieur Clafoutieval!! Nincs már számomora jobb barát a bajban (mi legyen a desszert???) mert hát az egész étkezést csak miatta kell legyűrni valahogy egyesek szerint!! Szóvak KÖSZÖNÖM ÉS MERCI!!
akkor most már értem azt a kanalas-spenótos képet!
Igen, a spenótos kép valamiért nekem is eszembe jutott ezen a hétvégén és meg is kerestem a blogban és még mindig nem tudok rájönni, hogy mit mutat Anna?
Gonosz boszorkák! Azt mutatja, hogy ISTENI A SOPENÓT AMIT ANYUKÁJA FŐZÖTT!! Na.
Elkészült a mákos-banános klafuti!! Még meleg. Ki kér?
az egyik gonosz boszorkány! én is mákosat (mákos-almás), de lefújták :(
Megjegyzés küldése