Almás pite, ahogy Kata készíti

Emlékeim szerint ez volt életem legfinomabb almás pitéje, ahogy pécsi Matus Kata készíti. A tésztája vékony, omlós, az alma középen pont megfelelő mennyiségű és az egész süti nem fullasztó, hanem úgy csúszik, hogy már csak azt veszed észre, hogy nincs belőle.

Na nekem még sohasem sikerült ezt reprodukálni. Ha Kata látná, mit csináltam az almás pitéjéből, lehet, hogy sírva fakadna. Mindenképpen egy számmal nagyobb tepsiben kellett volna készítenem, de ez a mai egy ilyen nap, TUDTAM, hogy nagy tepsibe való adag, mégse abban sütöttem (a többi mai baklövésemet inkább nem sorolom el!). És azt hiszem Kata ki szokta a tésztát nyújtani nyújtófával a megfelelő méretűre, és úgy teszi a tepsibe, én ehhez lusta voltam és csak belenyomkodtam, ezért lett a teteje olyan csúnya, göcsörtös. Na mindegy, leírom a receptet, kezdjünk vele valamit!

Valószínűleg ezt a receptet használták nagymamáink is, mert ez a süti zsírral készül. Nem kell megijedni tőle, éppen attól ilyen finom! Évával már kipróbáltuk vajjal, de az nem volt olyan, ezért ha valaki ódzkodik a zsírtól, készítse a másik almás pite receptet inkább!

Hozzávalók:

• 50 dkg sima liszt
• 20 dkg porcukor
• 1 egész tojás
• 15 dkg zsír
• 2 deci tejföl
• 1 sütőpor
• kicsi só

Először elkevertem a lisztet a porcukorral, a sütőporral és a sóval, majd kicsi darabokban beledobáltam a zsírt és megvártam, amíg morzsásítja a gép. Ezután beleütöttem a tojást, hozzákanalaztam a tejfölt és kész is volt. Rövid időre betettem a hűtőbe, majd amikor az almatöltelék kihűlt, összeállítottam a sütit. Végül 175 fokon sütöttem 20 percig.

Almatöltelék: Körülbelül 1 kilónyi almát lereszeltem a reszelő kislyukú oldalán, de lehet bárhogyan aprítani, mindenhogy jó. Kicsi cukorral, fahéjjal, szegfűszeggel addig pároltam, amíg jó sok levét elfőtte. Ezután kihűtöttem, utánaízesítettem. (Köszi Babu, hogy szóltál, hogy kimaradt az almatöltelék készítésének a leírása!)

(Kata! Help! :-))